Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben 0,2%-kal csökkent az első negyedévhez képest. Az adatok közzététele előtt az elemzők még 0,5% körüli növekedést vártak. Éves összehasonlításban azonban a második negyedévi GDP még így is 1,3%-kal volt magasabb a 2023-as adatnál, az első félév egészét tekintve pedig 1,5%-os volt a növekedés. Az első félév gyenge teljesítményre reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter az egész évre nézve már csak 1,8-2-2 százalékos növekedést tart reálisnak a korábbi, 2,5%-os hivatalos előrejelzés helyett, jövőre pedig 3,5 százalékos növekedést vár, a korábbi 4,1 százalékos prognózis helyett. Link a grafikához: Magyarország bruttó hazai terméke 2021 - 2024 (A bruttó hazai termék alakulása) Az ipar lassítja a teljes gazdaságot A KSH szerint a gyenge számokat elsősorban az ipar hozzáadott értékének csökkenése okozta. Az ipari termelés az év első öt hónapjában mintegy három százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban azért, mert az exportértékesítés csaknem 6 százalékkal esett vissza. A legerősebb termeléscsökkenést a villamos berendezés gyártása ágazatban regisztrálták (-19%), emögött az akkumulátorgyártás 32%-os visszaesése volt a fő tényező. A termelés visszaesése jelentős volt a járműgyártásban is (-15%), amely a teljes ipari termelés negyedét adja. A közúti járművek gyártása 19%-kal, a járműalkatrészeké pedig 10%-kal csökkent. A gyenge termelés a külkereskedelmi adatokban is tükröződik. Euróban számolva a magyar export 5%-kal csökkent a január-májusi időszakban az előző év azonos időszakához képest. Az import még közel 12%-kal is csökkent a gyenge kereslet miatt, így Magyarország rekordösszegű, 6,7 milliárd eurós exporttöbbletet termelt mindössze öt hónap alatt, ami a bruttó hazai termék jó 6%-ának felel meg. Összesítve gyenge volt az Európai Unió gazdasága A magyar adatokkal egy időben 13 másik uniós ország is közzétette a második negyedévre vonatkozó első becslését a GDP-ről. Az adatok szerint az EU-ban az előző negyedévhez képest gyenge, 0,3%-os, az előző év második negyedévéhez képest pedig 0,7%-os volt a növekedés. Különösen Németország - Magyarország legfontosabb értékesítési piaca - gyengélkedik (-0,1% az előző negyedévhez képest és -0,1% az egy évvel korábbihoz képest is). Ezzel szemben a spanyol gazdaság átlagon felüli növekedést mutat, az első negyedévhez képest 0,8%-kal, az előző évhez képest pedig 2,9%-kal nőtt a GDP. Link a grafikához: Bruttó hazai termék az EU-ban a 2. negyedévben (Változás az előző negyedévhez képest százalékban) Link a grafikához: Bruttó hazai termék az EU-ban a 2. negyedévben (Változás 2023 második negyedévéhez képest százalékban)
Németország június 14-től a 2024-es EB lázában ég: az 51 meccsre 2,7 millió látogatót várnak a stadionokba, illetve kereken hétmillió vendéget a „Fan Zone” rajongói tereken és a nyilvános szurkolásokon. A 22 meccsnapon a tíz német vendéglátó város (Host Cities) átfogó programot kínál a focirajongóknak és a nemzetközi látogatóknak. A Német Turisztikai Hivatal (DZT) arra számít, hogy az EB által akár négy százalékkal is megnőhet a németországi beutazó turizmus vendégéjszaka-volumenje. Ugyanakkor a sportesemény nagy lehetőséget ad arra is, hogy tovább erősödjön az úticél Németország pozitív imázsa. Stuttgart is egy a vendéglátó városok közül, és magyarországi kötődése is van, hiszen a magyar nemzeti válogatott 2 mérkőzést játszik ott, ebből egyet a házigazda német válogatottal. Április 10-én a Német Turisztikai hivatal budapesti képviseletének vezetője, Czeiszing Miklós a 49-szeres válogatott labdarúgó Lisztes Krisztián segítségével népszerűsítette Stuttgart turisztikai nevezetességeit és gasztronómiai különlegességeit magyarországi utazásszervezőknek. Lisztes Krisztián közel öt évet töltött Stuttgartban a VfB Stuttgart labdarúgójaként és szép emlékeket őriz nemcsak a fociklubról, hanem a városról, az ott élők vendégszeretetéről, gazdag kultúrájáról és gasztronómiájáról. Ha valaki nem jutott belépőjegyhez a magyar válogatott meccseire, annak sem kell elkeserednie, négy tematikus szurkoló zóna várja az érdeklődőket, melyek közül az egyik kimondottan a gyerekes családok számára tartogat kiváló programokat, míg egy másik a zene iránt rajongó szurkolókat, egy harmadik pedig a kulináris élvezeteket kereső szurkolókat szolgálja ki. A DZT már a sportesemény előtt is ráirányítja a nemzetközi nyilvánosság figyelmét az EB városaira, illetve a környező vidékek gazdag turisztikai kínálatára, hogy hosszabb tartózkodásra ösztönözze a vendégeket a meccseken túl is. Így a DZT online portálján, a www.germany.travel oldalon egy microsite foglalja össze a meccshelyszínekhez kapcsolódó specifikus tartalmakat.
Dr. Georg Trautnitz professzor, az Andrássy Egyetem professzora elmondta, hogy a tanulmányból, amely az ő vezetésével végzett felmérésen alapult, kiderült, hogy A német nyelv jelenléte a magyar gazdaságban csökkenő tendenciát mutat, mégis nagymértékben releváns marad. A felmérés a továbbképzés, a német nyelv fontossága és a munkakultúra témakörére fókuszált a megkérdezett vállalatoknál. Kiderült többek között, hogy a német nyelv különösen erősen jelen van a kiskereskedelmi szektorban, egyre kevesebb továbbképzést kínálnak német nyelvből, a német nyelvet továbbra is széles körben használják a felettesekkel és a vevőkkel való kapcsolattartásban, és érzékelhető a német és a magyar munkakultúra közötti kedvező kapcsolat. Az ezt követő, magyarországi székhelyű német vállalatok képviselőivel folytatott panelbeszélgetésen szintén a német nyelvtudás versenyképességét hangsúlyozták a magyar munkaerőpiacon. Ez egy fontos képzettségi összetevő, amely ajtókat nyithat a vezetői pozíciók felé, és szinergikusan hozzájárulhat a magyar munkaerőpiac hatékonyságához. Tovább a képgalériára
Magyar vállalatok 2023-ban összesen 39,2 milliárd euró értékben exportáltak árukat Németországba, 3,4 milliárddal, illetve 9,4 százalékkal többet, mint az előző évben. A német vevők aránya a teljes magyar exportban így 26,3%-ra emelkedett (a 2022-es 25,1% után). A Németországba irányuló magyar export tíz év alatt csaknem megduplázódott. Bár a Németországból származó magyar import a gyenge kereslet miatt kissé csökkent, 31,7 milliárd euróra (-1%), mivel a teljes magyar behozatal ennél nagyobb mértékben (-7,7%) esett vissza, a német részesedés 21,1%-ról 22,6%-ra emelkedett. A külkereskedelem egyenlege, azaz az export és az import különbözete az előző évhez képest megduplázódott, 7,5 milliárd euróra emelkedett a magyar többlet. A német statisztikai hivatal, a destatis szerint ezzel Magyarország a nyolcadik legnagyobb exporttöbbletet realizálta Németország kereskedelmi partnerei közül világszerte. Egyéb fontos kereskedelmi partnerek Magyarország exportpiacai között Olaszország és Románia állnak a második és harmadik helyen. A Németországot követő öt ország azonban még együttesen is kevesebb árut vásárolt Magyarországtól (kb. 37 milliárd euró), mint Németország egyedül (39 milliárd euró). Az import tekintetében Németország után Kína és Ausztria a legfontosabbak eladó országok. Magyarország azonban 2023-ban jelentősen kevesebbet importált ezekből az országokból, mint az előző évben (-9%, illetve -24%). Ezzel szemben a Dél-Koreából származó behozatal jelentősen nőtt (+30%), így ez az ország Magyarország ötödik legnagyobb importpartnerévé vált. Az Oroszországból származó behozatal a gáz és olajárak csökkenésének következtében 38%-kal nőtt. * * * A német-magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkozó részletes adatokat és statisztikákat weboldalunkon az Infótár rovatban a "Gazdasági adatok" menüpont alatt találnak.