Az infláció levonása után ez a munkavállalók számára a reálbérek erőteljes, jó 9 százalékos növekedését jelentette az előző évi 0,8 százalékos csökkenés után. A keresetek az elmúlt években rendszeresen és nagyon erőteljesen emelkedtek. A 2015-ös évhez képest a 2024-es átlagkereset nominálisan 155%-kal (!) volt magasabb. A közszférában a bérek összességében valamivel erőteljesebben emelkedtek, míg a vállalati szektorban „csak” 148%-os volt a növekedés. Ugyanebben az időszakban a magyarországi fogyasztói árak átlagosan 65%-kal emelkedtek. Ez statisztikailag 54% körüli reálbér-növekedést eredményez ebben a kilenc évben, ami átlagosan évi 5,4%-os növekedést jelent. A vállalatok 2025-ben a bérnövekedés lassulására számítanak. A DUIHK 2024 őszén végzett felmérésében a vállalatok átlagosan 7%-os növekedésre számítottak. A tényleges fejlődés azonban nagyban függ majd a munkaerőpiaci feltételektől, amelyeket viszont a gazdasági fejlemények határoznak meg. Az inflációs tendenciák valószínűleg szintén befolyásolni fogják a bérek alakulását. A bérek alakulásáról aktuális staisztikákat itt talál.
Peter Adrian, a berlini Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke szerint most sürgősen fontos döntésekre van szükség, különösen a gazdaságpolitika terén. A gazdaság számít a gyors kormányalakításra, a vállalatok pedig a reformpályától több beruházást és jobb keretfeltételeket várnak a fenntartható növekedéshez, az innovációhoz és a versenyképességhez. Adrian így folytatta: „A globális kihívásokra való tekintettel a német vállalatoknak egy olyan cselekvőképes szövetségi kormányra van szükségük, amely európai és nemzetközi szinten is határozottan lép fel.” Tekintettel a magyar és a német gazdaság közötti szoros kapcsolatokra, ez Magyarország számára is rendkívül fontos keretet jelentene, mely új lendületet adhat mind a kétoldalú üzleti kapcsolatok, mind az ország növekedési dinamikájának. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatos összes hivatalos eredmény és információ itt található. További információk a német kamarai szervezet gazdaságpolitikai álláspontjáról itt található.
A DIHK év eleji gazdasági felmérésében a válaszadók mindössze 26 százaléka nevezte jelenlegi üzleti helyzetét „jónak”, míg 25 százalékuk „rossznak”. A DIHK 2025-re a bruttó hazai termék 0,5 százalékos zsugorodásával számol. A teljes cikk németül
Aláhúzta, a beruházás önmagán túlnyúló jelentőségét támasztja alá, hogy a vállalat mind a Debreceni Egyetemmel, mind a debreceni szakképző intézményekkel szoros kapcsolatot tart fenn, és ezáltal hozzájárul a magyar munkaerő fejlesztéséhez. Juhász Csaba a debreceni vállalat ügyvezetője kiemelte: kiszélesedik az üzleti portfóliónk, növekszik a létszámunk, de kiemelten fontos számunkra a meglévő munkaállomány megtartása, fejlesztése és egy olyan kulturális transzformáció, amiben az első 20 év értékire építve, és az új anyavállalat értékeit integrálva hozunk létre olyan céges kultúrát, amely a további növekedésünk egyik alappilére lesz. Cégünk egy modern, high-tech gépeket gyártó, a munka és magánélet egyensúlyára törekvő, élhető munkahely. Thomas Hackner az anyavállalat Harro Höfliger ügyvezetője hangsúlyozta: Munkahelyeket teremtünk, és a munkavállalók felkutatásába és képzettségébe fektetett befektetéseink már kezdeti sikereket mutatnak. Új gyártó és értékesítési ágakat tervezünk. Innovatív megoldásokat fejlesztünk a gén- és sejtkutatás területén is. Debreceni telephelyünk fontos pillérré válik.
A visszaesés szinte minden ipari ágazatot érintett, de legfőképpen a különösen fontos autóipart és az e-autó akkumulátorok gyártását, valamint a gépgyártást, a fémipart és az elektronikai/berendezésgyártó ipart. A visszaesés fő oka a gyenge külföldi kereslet volt - különösen Németországban, a legnagyobb értékesítési piacon. Magyarország ipari termelésének mintegy kétharmadát külföldön értékesíti, ezért a világpiaci konjunktúra ingadozásai különösen érintik. Az exporthányad, azaz az export aránya az összes értékesítésen belül különösen magas a járműgyártásban (90%), az elektromos berendezések gyártásában, amelybe az akkumulátorgyártás is beletartozik (92%), a gépgyártásban (81%), az elektronikai iparban (97%) és a gyógyszeriparban (85%). Az DUIHK január végi évnyitóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számadatokat idézett, amelyek szerint az autóipari termelés mintegy 40 százaléka közvetlenül vagy közvetve német megrendelőkhöz kerül, az e-autók akkumulátorai esetében pedig ez az arány 70 százalék körüli. A járműgyártás exportbevétele 2024-ben összességében mintegy 10 százalékkal, az elektromos berendezések ágazatában pedig akár 15 százalékkal is visszaesett. Az iparág a magyarországi munkavállalók mintegy 21 százalékát foglalkoztatja. A konjunktúra gyengélkedése miatt 2024-ben a foglalkoztatottak száma enyhén csökkent (-1,7 százalék), míg a vegyiparban és a gyógyszeriparban jelentős létszámnövekedés volt tapasztalható, a járműgyártásban pedig változatlan maradt a foglalkoztatás. Letöltés: Statisztikai összefoglaló: Magyarország ipara 2024 További gazdasági statisztikákat itt talál. A KSH jelentése az ipari termelésről
Németország legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok 161 milliárd eurós exportértékesítéssel, míg az USA-ból származó import mindössze 91 milliárd eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy a német exporttöbblet ismét jelentősen, 69 milliárd euróra nőtt. Ennek az ellenkezője igaz Kínára, Németország második legfontosabb kereskedelmi partnerére. A német vállalatok 90 milliárd euró értékben adtak el árukat Kínába, míg az import összesen 156 milliárd euró volt, ami 66 milliárd eurós importtöbbletet eredményezett. Magyarország továbbra is a 13. helyen áll kereskedelmi partnerként. A hazánkba irányuló német export 0,2%-kal, 32,4 milliárd euróra csökkent, a Magyarországról származó német import pedig 5,4%-kal, 35 milliárd euróra esett vissza. Ha a Visegrádi-4 országot (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) együttesen vennénk figyelembe, akkor ez a térség Németország nagyobb kereskedelmi partnerei lenne, még az USA és Kína előtt. A négy országba irányuló német export 2024-ben 196 milliárd eurót ért el (+1%), míg az import 194 milliárd euróra csökkent (-2,7%).
